1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elôsegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következôk szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselôi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erôszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetôleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelôen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselôje nem tölthet be. 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. 5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzôdésekben rögzített határait. 6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erôszak alkalmazásától, illetôleg az erôszakkal való fenyegetéstôl. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztársaság felelôsséget érez a határain kívül élô magyarok sorsáért, és elômozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsô jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 8. § (1) A Magyar köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetô jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetô jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetô jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetô jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetô jogok kivételével - felfüggeszthetô vagy korlátozható. 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlô védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. 10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelôsséggel önállóan gazdálkodnak. 12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbôl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. II. fejezet Az Országgyűlés 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsôbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredô jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedô fontosságú nemzetközi szerzôdéseket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérôl; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetô, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erôszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) dönt a fegyveres erôk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevôszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsôbb Bíróság elnökét és a legfôbb ügyészt; l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elôterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselôtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területérôl, nevérôl, székhelyérôl, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fôvárosi kerületek kialakításáról; m) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdés g), h), i) és j) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselôk kétharmadának a szavazata szükséges. (5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idô rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni elsô ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségérôl. E döntéshez az országgyűlési képviselôk kétharmadának a szavazata szükséges. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erôk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérôl a Honvédelmi Tanács dönt. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkezô pártok képviselôcsoportjainak vezetôi, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari fônöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetôleg törvényi rendelkezésektôl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. (6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható. 19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erôk alkalmazásáról. (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrôl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása estén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetôleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 19/E. § (1) Külsô fegyveres csoportoknak Magyarország területére történô váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetôleg az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülô készültségi erôivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erôkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérôl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 20. § (1) Az Országgyűlést négyévi idôtartamra választják. (2) Az országgyűlési képviselôk tevékenységüket a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselôt - az országgyűlési képviselôk jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg. (4) Az országgyűlési képviselôt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegérôl, valamint a kedvezmények körérôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (5) A képviselô nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami számvevôszék elnöke, elnökhelyettese és számvevôje, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erôk, a rendôrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (6) Az országgyűlési képviselôk jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 20/A. § (1) Az országgyűlési képviselô megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) a képviselô halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. (2) Ha a képviselôvel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [20. § (5) bekezdés] merül fel, bármely képviselô indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. (3) A képviselô az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. 21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzôket választ tagjai sorából. (2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetôleg köteles elôttük vallomást tenni. 22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétôl június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétôl december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követô egy hónapon belüli idôpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselôk egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idôpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselôk egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napnál nem távolabbi idôpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. 23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselô kérelmére az Országgyűlés a képviselôk kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. 24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselôknek több mint a fele jelen van. (2) Az Országgyűlés a határozatait a jelen lévô képviselôk több mint a felének szavazatával hozza. (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselôk kétharmadának a szavazata szükséges. (4) Az Országgyűlés a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. (5) Az új alkotmány elôkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselôk négyötödének szavazata szükséges. 25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselô kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. (3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. 26. § (1) A törvény kihirdetésérôl, annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgôsségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás elôtt az (1) bekezdésben említett határidôn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. (3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követôen megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás elôtt az (1) bekezdésben említett határidôn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. (5) Ha a az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni. 27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevôszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfôbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. 28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdôdik. (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elôtt is. (3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsô személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. (4) (5) Az Országgyűlés feloszlatása elôtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkezô pártok képviselôcsoportjai vezetôinek véleményét. (6) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. 28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetôleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. III. fejezet A köztársasági elnök 29. § (1) Magyarország államfôje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és ôrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erôk fôparancsnoka. 29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkezô állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés elôzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése elôtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az elsô szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselôk kétharmadának szavazatát elnyeri. (3) Ha az elsô szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelô új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevôk számára - a szavazatok többségét elnyerte. (5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következô nap alatt be kell fejezni. 29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta elôtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idô elôtt szűnt meg, a megszűnéstôl számított 30 napon belül kell megválasztani. (2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki. 29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetôleg a megbízás idô elôtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követô nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelôzôen az Országgyűlés elôtt esküt tesz. 29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idô elôtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetôleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerôsen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselôi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresô foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzôi jogi védelem alá esô tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeirôl és az ôt megilletô költségtérítés összegérôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 30/A. § (1) A köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerzôdéseket köt, ha a szerzôdés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerzôdés megkötéséhez az Országgyűlés elôzetes hozzájárulása szükséges, c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, g) népszavazást kezdeményezhet, h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elôlépteti a tábornokokat; megerôsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, l) dönt az állampolgársági ügyekben, m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésében meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. 31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) az elnök halálával, c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevô állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondással, f) az elnöki tisztségtôl való megfosztással. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselô indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselôk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. (4) A köztársasági elnök a tisztségétôl megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti. 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetôjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértô köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselôk egyötöde indítványozhatja a felelôsségre vonást. (3) A felelôsségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselôk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdôdôen a felelôsségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétôl megfoszthatja. (7)-(8) 32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelôsségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetôjogilag üldözendô cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetô eljárás alapvetô rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. (2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetôeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétôl megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntetô Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. IV. fejezet Az Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetôleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkezô pártok képviselô csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölô bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatáskörébôl adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetérôl és működésérôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az állampolgári jogok, illetôleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselôk kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. (5) (6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. (7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. VI. fejezet Az Állami Számvevôszék és a Magyar Nemzeti Bank 32/C. § (1) Az Állami Számvevôszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenôrzô szerve. Feladatkörében ellenôrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzôdéseket; elôzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenôrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenôrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévô vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megôrzô és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevôszék ellenôrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevôszék az általa végzett ellenôrzésekrôl jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevôszék elnöke a zárszámadás ellenôrzésérôl készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. (3) Az Állami Számvevôszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az Állami Számvevôszék szervezetérôl és működésének alapelveirôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetôeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetôeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységérôl évente beszámol az Országgyűlésnek. VII. fejezet A kormány 33. § (1) A Kormány a) miniszterelnökbôl és b) miniszterekbôl áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés elôtt esküt tesznek. 33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetôleg a Kormány lemondásával, c) a miniszterelnök halálával, illetôleg, d) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen az Országgyűlés a miniszterelnöktôl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. 34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenôrzését; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérôl; h) irányítja a fegyveres erôk, a rendôrség és a rendészeti szervek működését; i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetô elemi csapás, illetôleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerzôdéseket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitôl eltérô rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetôleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. 36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. 37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelôen vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 38. § 39. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelôs. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Kormány tagjai a Kormány és az Országgyűlésnek felelôsek, tevékenységükrôl kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelôsségre vonásuk módját törvény szabályozza. (3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. 39/A. § (1) A képviselôk legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselôk többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstôl számított három nap után, legkésôbb a beterjesztéstôl számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elôírt határidôk szerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elôterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. 39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerzôdést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. 40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. (2) A Kormány az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet. (3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. VIII. fejezet A fegyveres erôk és a rendôrség 40/A. § (1) A fegyveres erôk (Magyar Honvédség, Határôrség) alapvetô kötelessége a haza katonai védelme. A Határôrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár ôrzését, a határforgalom ellenôrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erôk feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (2) A rendôrség alapvetô feladata a közbiztonság és a belsô rend védelme. A rendôrségrôl és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggô részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 40/B. § (1) A fegyveres erôk - a hatályos nemzetközi szerzôdésen alapuló hadgyakorlat, illetôleg az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az Országgyűlés elôzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárokat. (2) A fegyveres erôket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetô, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erôszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelôen kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendôrség alkalmazása nem elegendô. (3) A fegyveres erôk irányítására - ha érvényes nemzetközi szerzôdés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. (4) A fegyveres erôk, a rendôrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A fegyveres erôk nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg. 40/C. § (1) Érvényes nemzetközi szerzôdés eltérô rendelkezése hiányában idegen fegyveres erôk az Országgyűlés elôzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak. (2) A honvédelmet érintô nemzetközi szerzôdéseket törvényben kell megerôsíteni és nyilvánosan kihirdetni. IX. fejezet A helyi önkormányzatok 41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fôvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. (2) A fôváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. 42. § A község, a város, a fôváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintô helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlôek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérôek lehetnek. (2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselôtestület útján, illetôleg helyi népszavazással gyakorolják. (2) A képviselô-testület tagjait - az idôközi választás kivételével - négy évre választják. (3) A képviselô-testület megbízatása az új képviselô-testület alakuló üléséig, a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselô-testület a megbízatásának lejárta elôtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti. 44/A. § (1) A helyi képviselôtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletô jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelôsségére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelô saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerô címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintô közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselôtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képviselôtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 44/B. § (1) A helyi képviselôtestület elnöke a polgármester. A képviselôtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzônek, és kivételesen a képviselôtestület hivatala ügyintézôjének is. 44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai. X. fejezet A bírói szervezet 45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsôbb Bírósága, a Fôvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. 46. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökbôl alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet. 47. § A Magyar Köztársaság Legfelsôbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsôbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezôk. 48. § (1) A Legfelsôbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsôbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsôbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A bírákat tisztségükbôl csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. 49. § 50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetôit. (2) A bíróság ellenôrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (4) A bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. XI. fejezet Az ügyészség 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfôbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelmérôl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértô vagy veszélyeztetô minden cselekmény következetes üldözésérôl. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági lejárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. 52. § (1) A Magyar Köztársaság legfôbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfôbb ügyész helyetteseit a legfôbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (2) A legfôbb ügyész az Országgyűlésnek felelôs, és működésérôl köteles beszámolni. 53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfôbb ügyésze nevezi ki. (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (3) Az ügyészi szervezetet a legfôbb ügyész vezeti és irányítja. (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. XII. fejezet Alapvetô jogok és kötelességek 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektôl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és ôrizetbe vett személyt a lehetô legrövidebb idôn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérôl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elôtt mindenki egyenlô, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetô bűnösnek mindaddig, amíg büntetôjogi felelôsségét a bíróság jogerôs határozata nem állapította meg. (3) A büntetôeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védô nem vonható felelôsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelôen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelmérôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyôzôdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyôzôdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellôzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetôleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérôl, valamint vezetôinek kinevezésérôl, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezésérôl, illetôleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetôleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működésérôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 65. § (1) A Magyar Köztársaság - a törvényben meghatározott feltételek szerint - biztosítja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket hazájukban, illetôleg azoknak a hontalanoknak, akiket tartózkodási helyükön faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okokból üldöznek. (2) A menedékjogot élvezô személyt más államnak nem lehet kiadni. (3) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nôk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elôtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nôk és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérôl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelô testi, szellemi és erkölcsi fejlôdéséhez szükséges. (2) A szülôket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élô nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezôk. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élô nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérôl kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldrôl bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élô minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetôleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A helyi önkormányzati képviselô- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élô nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetôleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik. (3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetôleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerôs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelôen közhivatalt viseljen. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlôség megvalósulását az esélyegyenlôtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlô munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlô bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minôségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidôhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élôknek joguk van a lehetô legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelôdéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelôdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezô általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetô közép- és felsôfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülôk anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelôi jogosultak. 70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetôleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettségrôl szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelôen a közterhekhez hozzájárulni. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülôk, gondviselôk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvetô jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elôtt érvényesíthetôk. XIII. fejezet A választások alapelvei 71. § (1) Az országgyűlési képviselôket, valamint a helyi önkormányzati képviselô-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fôvárosi fôpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlô választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. (2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. (3) Az országgyűlési képviselôknek, illetôleg a helyi képviselôtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. 72-73. § XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fôvárosa és nemzeti jelképei 74. § A Magyar Köztársaság fôvárosa Budapest. 75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlô szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsô mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedô középsô részén ezüst kettôs kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. (3) A Magyar Köztársaság címerérôl, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges. XV. fejezet Záró rendelkezések 77. § (1) Az alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezôek. (3) 78. § (1) A Magyar Köztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (2) A Kormány köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. Bizottságok Az Országgyűlés bizottságainak tisztségviselői, tagjai és munkatársai (1998. december 31.) Microsoft Word 6.0 doc formátumú file letöltése (105k) Bizottsági ülések aktuális, heti idôpontja és napirendje Alkotmány- és igazságyügyi Egészségügyi és szociális Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi Európai Integrációs Ügyek Foglalkoztatási és munkaügyi Gazdasági Házbizottság Honvédelmi Idegenforgalmi Ifjúsági és sport Költségvetési és pénzügyi Környezetvédelmi Kulturális és sajtó Külügyi Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló Mezőgazdasági Nemzetbiztonsági Oktatási és tudományos Önkormányzati és rendészeti Számvevőszéki Társadalmi szervezetek Területfejlesztési Ügyrendi Frakciók listája | Képviselők névsora | Nyitó oldal T Á J É K O Z T A T Ó az országgyűlési bizottságok 1998. december 16-17-ei (szerda, csütörtök) üléseiről, amely egyben M E G H Í V Ó is a képviselők számára Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerdán) 9.00 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló H/552. számú országgyűlési határozati javaslat. 1.(A módosító javaslatok megvitatása) 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat. 1.(Az újra megnyitott részletes vita során benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslat. 1.(A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.(Első helyen kijelölt bizottságként) 1.A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/249. számú törvényjavaslat. 1.(A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló T/516. számú törvényjavaslat. 1.(Általános vita) 1.A területszervezési eljárásról szóló T/499. számú törvényjavaslat. 1.(Általános vita) a Gazdasági bizottsága a Képviselői Irodaház II. számú üléstermében 1998. december 16-án (szerda) 9.30 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1. 1.A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló T/296. számú törvényjavaslat megtárgyalása. (Általános vita) 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről T/325. számú törvény-javaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.A területszervezési eljárásról szóló T/499. számú törvényjavaslat (Általános vita) 1.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Egyebek 1.Az Magyar Villamos Művek Rt. meghívására látogatás a társaság központjában. A Költségvetési és pénzügyi bizottság a Parlament főemelet 11. sz. tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 17.00 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.(Első helyen kijelölt bizottságként) 1.Egyebek Az Önkormányzati és rendészeti bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 512-513. számú tárgyalójában 1998. december 16-án (szerda) 10.00 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.Albizottságok megalakítása. 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módoításáról szóló T/566. számú 1.(Tóth Imre (FKGP) képviselő önálló indítványa) 1.(Döntés tárgysorozatba-vételről) 1.(Általános vita) 1.A temetőkről és a temetkezésről szóló T/548. sz. törvényjavaslat 1.(Általános vita) 1.(Első helyen kijelölt bizottságként) 1.A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló H/552. számú országgyűlési határozati javaslat 1.(Módosító javaslatok megvitatása) 1.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1. 1.Beszámoló az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról (J/543. számú) (Általános vita) 1. 1.Egyebek 1. A Mezőgazdasági bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tárgyalótermében 1998. december 16-án (szerda) 9.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1. 1. 1.A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló T/296. számú törvényjavaslat 1.(Általános vita) 1. 1.Tájékoztató az 1999. évi agrártámogatási rendszer fontosabb kérdéseiről 1. Az Európai integrációs ügyek bizottsága a Parlament Delegációs termében 1998. december 16-án (szerda) 9.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.Nagykövet-jelölt meghallgatása (ZÁRT ÜLÉS!) 1. 1.Felkészülés az Európai Unió - Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság 11. ülésére (Budapest, 1999. február 16-18) 1. 1.A bizottság 1998. II. félévi tevékenységének értékelése 1. 1.Találkozó a EU-tagállamok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel (ZÁRT ÜLÉS!) 1.Egyebek 1. A Külügyi bizottság a Parlament főemelet 55. sz. termében 1998. december 16-án (szerda) 14.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.Az alapszerződésekben meghatározott vegyesbizottságok tevékenységének vizsgálata 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséro l (T/325. szám) szóló törvényjavaslat 1.(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.) 1.A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló (H/552. szám) országgyűlési határozati javaslat 1.(Módosító javaslatok megvitatása) 1.A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án Budapesten aláírt Egyezmény megerősítéséről szóló (H/588. szám) országgyűlési határozati javaslat (Általános vita) 1.A hágai döntés végrehajtása: magyar-szlovák tárgyalások a Bős-Nagymarosi Vizlépcső ügyében 1.Tájékoztató Magyarország biztonsági helyzetéről 1.A Külügyi bizottság féléves tevékenységének értékelése 1.Egyebek Az Egészségügyi és szociális bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 13.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/325.). (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 2. A Bizottság 1999. I. félévi munkaprogramjának megvitatása 3. Egyebek. Az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerdán) 10.00 órakor ülést tart. 1. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat. (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.) 1.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslat 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/249. számú törvényjavaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló T/296. számú törvényjavaslat (Általános vita) 1.A temetőkről és a temetkezésről szóló T/548. számú törvényjavaslat (Általános vita) 1.A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 1999. évi költségvetési támogatására szóló pályázati kiírás elfogadása. 1.A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 1999. évi költségvetési támogatását elosztó munkacsoport megválasztása. 1.Egyebek 1. A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a Képviselői Irodaház V. em. 562. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 8.30 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása) 1.A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról rendelkező T/442. számú törvényjavaslat 1.(Ékes József, Dr. Gémesi György, Szászfalvi László (MDF) képviselők önálló indítványa) 1.(Általános vita) 1.A Kormány 1999. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvei 1.(Munkaközi anyag megtárgyalása) 1. A Honvédelmi bizottság a Parlament földszint 93. termében 1998. december 16-án (szerda) 13.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikájának alapelveiről szóló H/552. számú országgyűlési határozati javaslat 1.(A módosító javaslatok megvitatása) 1.(Első helyen kijelölt bizottságként) 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Egyebek. Az Idegenforgalmi bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 9.30 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/325) 1.(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1. 2. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek forgalmazásának egyes szabályairól szóló (T/296. szám) törvényjavaslat. 1.(Általános vita) 3/a Kastélyok, kúriák, várak albizottság megalakítása 3/b Az EU-albizottság megalakításának előkészítése 4. Az 1999. évre tervezett II. Parlamenti Nyílt Nap és Miniszterelnöki Konferencia előkészítése 5. Egyebek Idegenforgalmi bizottságának Kastélyok, kúriák, várak albizottsága * a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) az Idegenforgalmi bizottság ülését követően ülést tart Napirendi javaslat: 1. Az albizottság megalakulása 2. Az albizottság jövő évi munkatervének kialakítása * Amennyiben a 9.30 órakor kezdődő bizottsági ülésen sor kerül megalakítására. Az Ifjúsági és sportbizottság a Képviselői Irodaház 520. sz. termében 1998. december 16-án (szerdán) 9.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló (T/325. sz.) törvényjavaslat (A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 2.A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló (T/269. sz.) törvényjavaslat (Általános vita) 3.Tájékoztató a Mező Ferenc Közalapítvány működéséről. 4.Egyebek Az Ifjúsági és sportbizottság a Képviselői Irodaház 569. sz. termében 1998. december 17-én (csütörtökön) 13.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.Az olimpiai bajnokok járadékáról szóló 1997. évi XXII. törvény módosításáról szóló (T/513. sz.) törvényjavaslat (Deutsch Tamás (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Kivételes eljárásban) 2.Egyebek A Környezetvédelmi bizottság A Képviselői Irodaház V. emeleti 562. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 11.00 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 1997-98. évi tevékenységéről (J/515. szám) 1.A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat (T/548. szám) (Általános vita) 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/325. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Egyebek 1. 1. 2. A Kulturális és sajtó bizottság a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerdán) 13.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló, T/325. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.) 1.A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványok kiegészítő támogatásáról szóló H/572. számú országgyűlési határozati javaslat 1.(A Költségvetési és pénzügyi bizottság önálló indítványa.) (Általános vita) 1.Az Országos Rádió és Televízió Testület 1998. évi költségvetéséről szóló T/573. számú törvényjavaslat, az (A Költségvetési és pénzügyi bizottság önálló indítványa.) (Általános vita) 1.Az Országos Rádió és Televízió Testület 1999. évi költségvetéséről szóló T/574. számú törvényjavaslat, az (A Költségvetési és pénzügyi bizottság önálló indítványa.) (Általános vita) Az Oktatási és tudományos bizottság a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tárgyalójában 1998. december 16-án (szerdán) 10.00 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.Egyebek A Területfejlesztési bizottság a Képviselői Irodaház 128. számú tárgyalójában 1998. december 16-án (szerda) 11.30 órakor ülést tart. Napirendi javaslat: 1. 1. 1.Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998.(III.20.) számú országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása (H/567.szám) (Dr.Balsai István és Ékes József (MDF) képviselők önálló indítványa) 1.(Döntés tárgysorozatba-vételről) 1. 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) A Nemzetbiztonsági bizottság a Képviselői Irodaház III. számú tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 9.00 órakor zárt ülést tart. Napirendi javaslat: 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslat. 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása). 1.A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítására benyújtott T/249. számú törvényjavaslat. 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.(Első helyen kijelölt bizottságként) 3. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslat. 1.(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 4. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló H/522. számú országgyűlési határozati javaslat. 1.(A módosító javaslatok megvitatása) 5. Albizottság megalakítása. 6. Egyebek. A Számvevőszéki bizottság 1. 1.nem tart ülést. A Társadalmi szervezetek bizottsága a Képviselői Irodaház VII. emeleti tanácstermében 1998. december 16-án (szerda) 13.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.Beszélgetés Dr. Boros Imre úrral a Phare programok koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszterrel a szervezetek támogatási lehetőségeiről. 1. 1.A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló (T/325. szám) törvényjavaslat 1.(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 1.A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló (T/296. szám) törvényjavaslat 1.(Általános vita) 1.A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításának kezdeményezéséről (Az Ellenőrző albizottság állásfoglalásának megvitatása) 1.Döntés a költségvetési támogatás elosztására vonatkozó pályázat munkaanyagairól (pályázati kiírás, adatlap). 1.Egyebek Ügyrendi bizottság a Parlament főemelet 37-38. számú termében* 1998. december 16-án (szerda) 14.00 órakor ülést tart Napirendi javaslat: 1.Dr. Suchman Tamás és Tóth András 1998. december 9-i "Javaslat az Ügyrendi bizottság határozatára" c. előterjesztés megvitatása. 1.Az Országgyűlés elnökének a MIÉP képviselőcsoportja helyzetére vonatkozó OE-842/1998. számú megkeresésével kapcsolatos eseti állásfoglalás kialakítása. 1.Kuncze Gábor és Kovács László frakcióvezetők - ÜB-24/1998. számú, - ÜB-25/1998. számú megkeresései együttes tárgyalásának folytatása. 1. 1.Az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozata folytán szükséges Házszabály-módosítás egyeztető tárgyalásának folytatása. A 4. napirendi pont megtárgyalására az 1. napirendi pontban hozott döntéstől függően kerül sor.