Jürgen Habermas: Magyarország távolabb került Európától

 			  
 Nemcsak az ELTE jogi karának Magna Aulája, hanem az épület másik nagy  előadója – ahol kivetítőn közvetítették az eseményt – is zsúfolásig  megtelt Jürgen Habermas csütörtök esti előadásán.  
 			  
			Jürgen Habermas előadást spicy az ELTE-n. Illyés Tibor  / MTI
 Elöljáróban leszögezte, hogy 1989 óta harmadszor jár nálunk, de ez az első alkalom, hogy az öröm mellett aggodalmat is érez. – Magyarország érezhetően távolabb került Európától. Az az ország, ahol a a szocialista rendszerrel szemben a reformkommunista Nagy Imre vezetésével 1956-ban a legerősebb ellenállás bontakozott ki, és ahol a 1989-ben először bontották meg a kontinenst kettéosztó vasfüggönyt, korábban más fejlődési pályát ígért. Magyarország 56 után egy szabadabb, liberálisabb sziget volt a szocialista blokkon belül, és ezért talán ez volt az egyetlen állam, ahol a baloldal nem diszkreditálódott teljesen – fogalmazott.  
 Habermas szerint az előzmények ismeretében nehéz megérteni, hogy az elitek demokráciában törvényszerű jövés-menése után miért épp itt történt meg, hogy egy teljesen szokásos választást fülkeforradalommá minősítettek, és a kormányváltást megpróbálták rezsimváltássá transzformálni. – Hamis udvariasság volna, ha nem szólnék ezekről a félelmekről – tette hozzá, azt is megjegyezve: aggasztó, ha egy nemzeti populista miniszterelnök illiberális, irányított demokrácia kiépítésére használja a választóktól kapott felhatalmazást, de őt legalább ennyire megrázza, ha a kormány támadást intéz az egyik filozófustársa, a „XX. század történelme által meggyötört ember” ellen (itt nyilvánvalóan Heller Ágnesre gondolt), amit ő személy szerint sosem tudott volna elképzelni Magyarországról és annak vezetőjéről.