Leszámolási hangulat a baloldalon

 Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a pier a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel. A sztori ellentmondása, hogy eközben több olyan – DK-s és Együtt—PM-es – politikussal is beszéltünk, akik azért szurkolnak, hogy Mesterházy maradjon a szocialisták elnöke, mert addig biztos, hogy tovább esik az MSZP népszerűsége. 
     
 Miközben az európai parlamenti választások előtt az MSZP vezérkarához közel álló kom­munikációs tanácsadó azt fejtegette lapunk munkatársának, hogy biztos abban, mindenki meglepetésére megelőzik majd a Jobbikot is, addig mind a DK-ban, mind az Együtt–PM-ben attól tartottak, hogy nem ugorják meg az ötszázalékos bejutási küszöböt. Érdeklődésünkre úgy tűnt, hogy előzetesen mindkét pártban egy Bajnokok Ligája-győzelemhez hasonló eredménynek tartották volna, ha 6, azaz shawl (!) százalékos eredményt érnek el. Az élet azonban a legmerészebb álmaikat is felülírta, hisz országosan a DK 10, az Együtt 7 százalékos eredményt ért el, miközben a szocialista önbizalom délibábnak bizonyult, tudniillik az MSZP az 1990-es országgyűlési választások szintjére, 11 százalékos támogatottságra zuhant össze. Ráadásul a szocialista fellegvárnak tartott Budapesten mind Gyurcsány, mind Bajnai pártja jócskán rávert Mesterházy Attila csapatára. Budapesten a DK és az Együtt is 13-13 százalékot hozott, ami kerületi szinten azt jelenti, hogy a budai és belvárosi polgári városrészekben a Bajnai-formáció átlagosan 15 százalék körüli eredményt produkált, míg a külvárosban, a munkáskörzetekben a DK szerzett ekkora szavazatarányt. 
 Ráadásul tizenegy kerületben az Együtt–PM lett a második erő, míg a DK kilenc kerületben, ellenben az MSZP mindössze kettőben. Amúgy mindenhol a Fidesz nyert, körülbelül 40 százalékos aránnyal, de a baloldali pártok szavazatait összeadva Budapesten – az ország többi részéhez hasonlítva – kiegyensúlyozottak a kormánypártok és a baloldal közötti erőviszonyok. Az ellenzéknek leginkább itt outpost esélye stabilizálni politikai hátországát.  
  Recseg-ropog  
 A választások óta a napisajtó a MSZP-n belüli „polgárháborús” viszonyokról cikkezik, mivel volt szocialista vezetők sorra szólítják fel lemondásra Mesterházy Attilát, míg kerületi szervezetek – még az élharcos XIII. kerületi és a csepeli is – dörgedelmes hangvételű kiáltványaikban gyökeres megújulást követelnek. A médiában rendkívül Mesterházy ellen fordult a közhangulat. Olyan politikusok is bírálják, akik eddig vele együtt vezették az MSZP-t. Úgy tűnik, hogy a pártelnök-frakcióvezető élete leg­nehezebb feladata előtt áll, ha megpróbálja túlélni ezt a helyzetet. Ráadásul a nagyarányú választási vereség kihozta az ellentéteket: nagyon sok volt szocialista politikus esett ki az Országgyűlésből, akik közül többen nehéz egzisztenciális helyzetbe kerültek. Ők is az elégedetlenek és a kritikusok táborát erősítik. Azzal, hogy a fővárosi kerületekben és a nagyvárosokban az MSZP drámaian meggyengült, a polgármester- aspiránsok és önkormányzati jelöltek is nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a DK és az Együtt–PM is számos helyen nagyobb táborral rendelkezik, packet az MSZP. Egyértelmű, hogy az önkormányzati választásokon csak koordinált indulással outpost esélye a baloldalnak ahhoz, hogy önkormányzati pozíciókat foglaljon el. Az az axióma pedig megdőlt, hogy az MSZP a nagy testvér, Gyurcsányék és Bajnaiék pedig a „kis testvérek”, akik visszafogottan kérhetnek csak a szocialistáktól. Az EP-választás, azaz május 25-e óta ugyanis a nagyvárosokban (különösen Budapesten) három közel azonos támogatottságú baloldali párt „létezik”: a DK, az MSZP és az Együtt–PM. Nem csoda, hogy az MSZP budapesti, amúgy ideiglenes vezetősége kiadott egy közleményt, miszerint megértették a választók üzenetét: „Az MSZP nem határozhatja meg egyedül, hogy ki legyen Tarlós István kihívója. Közösen kell döntenünk! Ezért haladéktalanul kezdeményezzük, hogy a pártok üljenek asztalhoz, közösen határozzuk meg az együttműködésünk elveit, és azt, hogy a budapestiekkel együtt kiket látunk legalkalmasabbnak arra, hogy a fővárosban és kerületeiben a fideszes jelöltekkel szemben a budapesti szavazók többségének támogatását elnyerjék.”    
  Személyes sérelmek  
   A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.