Csillapodik a Naprendszer legnagyobb vihara

 Naprendszernk legnagyobb bolygjnak felsznn tbb szz ve tombol a Nagy Vrs Folt elnevezs risvihar, amely korbban akkora mret volt, hogy Fldnk hromszor is elfrt volna benne. Az elmlt vek megfigyelsei szerint azonban a mrete folyamatosan zsugorodik, s 2014-ben mr csak tredke az egykorinak. A jelensg okt jelenleg is kutatjk. 
 A Nagy Vrs Folt (Great Red Spot, rviden GRS) a Jupiter bolygn megfigyelhet, hatalmas – korbban a Fldnl hromszor nagyobb – kiterjeds, ellipszis alak, nagynyoms anticiklon. 
 A folt mr krlbell 300 ve ismert jelensg, de az els tudomnyos megfigyelst s lerst csak 1831-ben ksztettk rla. A megfigyelsek szerint mrete az 1930-as vektl folyamatosan cskken, a Hubble-rtvcs legjabb, 2014-es megfigyelse szerint az tmrje minden eddiginl kisebbre, 16 400 kilomterre zsugorodott. 
   
 A Nagy Vrs Folt (GRS) 2014-es felvtele 
  Forrs: Hubblesite  
 A vltozs mrtke rendkvl ltvnyos, ugyanis a 19. szzad vgn a GRS tmrje mg41 000 kilomter volt (Fldnk tmrje 12 756 kilomter). A NASA Voyager-1 s Voyager-2 rszondi 1979-ben a gzris tanulmnyozsa sorn megllaptottk, hogy a folt tmrje 23 335 kilomterre cskkent. A ksbbi, 1995 s 2014 kztti mretcskkenst a Hubble felvtelei kivlan szemlltetik (lsd az albbi brn). 
   
 A Nagy Vrs Folt (GRS) mretnek vltozsai 1995 s 2014 kztt a Hubble felvtelein 
  Forrs: Hubblesite  
 2012-tl a GRS mretcskkense jelentsen felgyorsult, vente 928 kilomtert veszt “derkbsgbl”. Nem csupn mrete, de formja is vltozik: ovlis alakja egyre inkbb krszer lesz. 
 Egyelre nem ismert, mi okozza a vltozst. Amy Simon, a NASA Goddard Space Flight Center munkatrsa szerint a zsugorods egyik oka az lehet, hogy az anticiklont kisebb rvnyek tplljk. A kutat gy vli, hogy ezek az apr rvnyek a GRS bels dinamikjban s energijban olyan vltozsokat okozhatnak, ami a folt nagysgnak cskkenshez vezethet. A jelensggel kapcsolatban jelenleg is folynak a kutatsok. 
 A Jupiter s a Nagy Vrs Folt a sci-fi egyik klasszikusban, Arthur C. Clarke rodsszeia-trilgijban is felbukkan. A  msodik rsz  vgn elhalvnyul, majd eltnik a Nagy Vrs Folt, amikor az idegen civilizci a Jupitert csillagg alaktja t. 
 A Jupiter tmrje 142 984 kilomter. A bolyg egyik legrdekesebb lgkri formcija a Nagy Vrs Folt, amely amatrtvcsvekkel is jl megfigyelhet alakzat. A folt a bolyg dli fltekjn, a dli szlessg 20. foka krl tallhat, keringsi peridusa nagyjbl ht nap. Kialakulsnak okai a csillagszok szerint valsznleg az ellenttes irny (kelet–nyugati ) ramlsok ltal keltett rvnyek lehetnek.